2014.07.07
/Error vége, lehet gyűjteni gyógyfüvet, és iszogatni a saját heal-potijaim./
A fogadónak egész szép forgalma volt a mai napon. Egy ilyen napon szerencsére jönnek a hírek szép számmal. Dughan marsall immáron több jelentést is kapott a békaemberek /murlokok/ jelenlétéről, így most már parancsokat is adhatott ki, hogy tegyen valaki ellene valamit. Amikor jelentkeztem nála parancsért, először csupán északkeletre küldött egy másik állítólagos kobold bányának utánajárni. Ebben az esetben is igaz volt a szóbeszéd, valóban volt ott egy bánya.
Dughan marsall csak aztán küldetett engem keletre, a folyóhoz, hogy találkozzak Thomas Őrrel, és ő majd átadja a további feladataim részleteit. Két feladatom is volt. Egyik, hogy a Keleti Favágótábor közelében nagyon vadak a vadállatok, és gyakran megtámadják a favágókat. Ennek elkerülése végett meg kellett ritkítanom a vadállományt. A másik, hogy megelőző csapást mérjek a békaemberek inváziójára, már ha egyáltalán készült volna ilyen.
/lvl10/
Ha már ott jártam, megkérdeztem a favágók kis falujában az embereket, hátha nekik is kellene valami. A favágók csak arra kértek, hogy mivel korábban medvetámadás miatt csapot-papot ott hagytak az erdőben, ezért menjek vissza felszedni a felszerelésüket. A kis tábor varrónője megígérte, hogy készít nekem egy piros inget és egy kiváló csuhát, amennyiben szerzek számára elég anyagot a tábortól északra lévő tóban lévő szigeten élő mágusszektától. Minden munka végeztével ráadásul még 20 ezüst is markomat ütötte. Több dolgom nem lévén, elindultam vissza az Oroszlán Büszkesége Fogadóba.
Itt találkoztam egy boszorkánymester-tanítóval, aki megmutatott néhány új varázslatot előttem. Például most már tudok egy igazán hasznos démoni segédet is előhívni, nem csak manót vagy űrjárót. Ő egy nagy baltás fazon, a neve Toothun.
Dughan marsall sajnos rossz híreket kapott nyugat felől. Úgy értékelte, hogy a koboldokkal már el tudnak bánni a katonái, éppúgy, ahogy a békaemberekkel vagy a vadállatokkal, ezért megkért, hogy menjek el nyugatra, és segítsek arrafelé a seregnek. Út közben összeakadtam pár útonállóval, de őket könnyedén el tudtam páholni.
/lvl11/
A Nyugati Lejtőknél rögtön belebotlottam, miért küldtek ide engem. Egy gyilkosság miatt. Egy kocsi volt, felborítva, hajtói megölve. A nyomozó már kiérkezett a helyszínre, első feladatom a helyieket kikérdezni, hogy láttak-e valamit. Errefelé csak Viharszélből menekült hajléktalanok éltek, némelyik meg is támadott, hátha megöl és elviheti mindenem, volt aki már barátságosabban állt hozzá a kérdéseimhez. Sajnos négyféle választ is kaptam, de mindenki megesküdött, hogy látta a gyilkosságot. Egyik a békaembereket, másik a gnollokat okolta. Harmadik szerint maga a király végzett velük, egy negyedik azt mesélte, hogy orkok jártak erre. A nyomozó orkokat még sose látott errefelé, azokat kizárta. A király is kizárható volt, így maradtak a békaemberek és a gnollok. Sajnos egyiküktől se sikerült értékelhető bizonyítékot gyűjtenem. Eztán lettem elküldve a meggyilkoltak farmjára, ahol szintén hajléktalanok éltek, Kétbakancsú Lou vezetésével. Lou csak akkor volt hajlandó bármit is elárulni, ha elmegyek a régi lakóhelyére, elviszem oda a házát /egy ládát/, és úgy élek kicsit, amíg ő is tette, mielőtt üres lett volna a farm. Útra keltem hát. Utam a közeli barlang mélyére vezetett, ahol leraktam a házat /ládát/, bebújtam és vártam. Nemsokára megjelent egy kétfejű ogre, meglehetősen agresszív fajta. Egészen addig maradtam a ládában, míg az ogre el nem ment.
/lvl12/
Ekkor kimásztam a házból és visszatértem Kétbakancsú Louhoz. Ekkor már elmondta, hogy szerinte azok voltak, akik a ház mögött szoktak sugdolózni, menjek hozzájuk és hallgassam ki őket. Így tettem, és bár nem hallottam ki lehetett a gyilkos, sajnos észrevettek és megtámadtak, kénytelen voltam megölni őket. A nyomozó megdicsért, és még megkért, hogy menjek át a másik farmra, hátha ők tudnak valamit. Az éjszakát még ezen a farmon töltöm, aztán megyek majd csak tovább.