102 - Bence
Másnap reggel felült Daken az ágya szélére és gondolkodott, hogy hogyan is fogjon neki a keresésnek. Először is együnk valamit gondolta. Így hát felvette bőrbakancsát és ruháit majd el is indult a szoba bejárata felé ahol Zarab szunyókált. Ő amint hallotta a közelgő lépteket felkelt és arrébbról figyelte h gazdája merre megy. Mikor látta, hogy az ajtót becsukja visszafeküdt helyére és tovább aludt. Daken lement az alsó szintjére a fogadónak ahol tegnapeste szállt meg és odaült a pulthoz. A háztulajdonos így szólt:
- Mit adhatok fiatalúr?
- Van maguknál csirkehúsleves?
- Van, akkor azt szeretne enni?
- Igen, és ha kérhetnék még1 pohár tejet.
- Rendben, Tereza 1 csirkehúslevest és 1 pohár tejet kérnék!
- Máris Artúr!- szólt egy kellemes nőhang a konyhából.
Tényleg hamar hozta is a levest egy szép leány és letette az asztalra.
- Köszönöm kislányom. - és átnyújtotta az ételt Darchonnak.
Ő elvett egy kanalat az asztalról és belekortyolt a levesbe majd így szólt:
- Igen finom levest tud főzni a lánya.
- A lányom?- kacagva kérdezett vissza a tulaj.
- Hát ő hozta nem?
- Igen, de a feleségem csinálja az ételt.
- Elnézést akkor a kedves felesége.
- Semmi gond, hiszen nem tudhatta.
Ám új vendég lépett a fogadóba és itt befejezték a beszédüket. Daken így gyorsan megette a levest és intett, hogy felvinné a tejet. Artúr visszaintett, hogy rendben. Így Daken felment, beleöntötte a tejet egy fatálba és odarakta Zarab elé, aki jóízűen megitta. Ez után úgy gondolta, hogy megnézi a várost, de csak egyedül.