092 - LIno Natsumi

            Erisz a tanyán sétált éppen és a korábbi látomását próbálta feldolgozni, amikor egy sötét füstöt pillantott meg az égen, mely a tanyáról indult és a távoli hegységek felé vette az irányt.

• Felbontották a borítékot? Jaj, ne, akkor az erőm nagy részét észak megkaparintotta. Vissza kell szereznem!

Majd rohamtempóban indult meg az erőd kapuja felé, mint egy tomboló hurrikán, az emberek pedig ijedten tértek ki az útjából. Raul mellett is elhaladt, aki rögtön a szabadságáért kezdett könyörögni, de Erisz nem akarta feloldani a béklyót, így nem sokkal később már kettőjük szócsatájától lett hangos a farm. Kisvártatva egy másik vihar is végigsöpört a környéken, kit a gazda megmentése vezérelt. A katonák fejvesztve menekültek, amikor rádöbbentek, hogy a két ellentétes erő egymás felé tart.

• Hagyjátok abba ezt a kicsinyes veszekedést! – kiáltott Aigor.
• Te nekem nem parancsolsz! – érkezett a válasz Erisz irányából.
• Egyáltalán mit keresel te itt, és miért tartod fogva ezt a szerencsétlent?
• Az ő érdekében teszem.
• Nincs rá jogod!
• Nem lehetne ezt befejezni? – szólalt meg félősen Raul.
• Te ebből maradj ki! – ripakodtak rá egyszerre.
• Lehet északi vagy te is, hisz egyszer már megfenyegettél, hogy ne álljak az utadba. – rántotta elő a kardját Aigor.
• Hogy rágalmazhatsz ilyesmivel? – borult lángba Erisz tekintete, és felháborodásában egy villám gömböt idézett meg.

A helyzet pattanásig feszülté vált, ahogy álltak egymással szemben és a támadással a másik mozdulatára vártak…