071 - Archie

Aigor három íjász társaságában rohant át a sártengerré vált udvaron. A lovasok betörték a kerítést, s lovaikat hátrahagyva rontottak a védőkre. Az íjász kompánia egy felborult szekér mögé vetődött, onnan nyújtott támogatást a lovagnak, akihez csatlakozott Willow és egy marék harcos. Szerencséjükre ruházatuk előnyhöz juttatta őket a páncélozott hadtesttel szemben, azok vascsizmái mélyre merültek az átázott talajban.

Aigor heves párbajba kezdett egy fejszés fickóval, akinek tüskés pajzs volt a balján. Gyötrelmesen nagy erőfeszítések árán talpon maradt annak ellenére, hogy ellenfele fegyverét és pajzsát egyaránt támadásra használta, megpróbálva fellökni őt.

• Aigor! Félre!

Alig vetődött arrébb, s már hallotta a füle mellett elzúgó nyílvesszőket. A szekér mögül támogatásként célba vették a démonszolgát, s az egyik nyíl sikeresen utat talált a nyakához.

            A lovag feltápászkodott a sárból, s körbenézett. Egy villanásra bár, de két rohanó alakot vélt felfedezni a kerítésen kívül, amerre épp nem folyt csata, akik se kalózok, se lovasok nem voltak. Az egyiküket felismerte.

            - Raul!

A fiú zavartan nézett körül, nem várta, hogy megismerik. Mellette egy nő, akit szintén látott már valahol…

            - Gyertek be onnan! Mit kerestek ti itt?

            - Láttuk az ostromot, és észrevettünk valamit! A lovasokat a Parancsnok irányítja a dombról. Mielőbb le kell fejezni a sereget!

            - Hisz arra képtelenség kitörni, éppen onnan a legerősebb a támadás!

            - Talán én ismerek egy csöndesebb utat – lépett melléjük Willow gazda.