043 - Jocc

A levegő elnehezedett és rettentő bűz töltötte a be a levegőt.

• Mi ez a szag? – kapott az orrához Hiro – Ez elviselhetetlen! – ekkor döbbent rá, hogy néhány lépéssel azelőtt Hisson megtorpant. Tágra nyílt szemmel bámult az erdő mélyére.
• Ez nem átlagos érzés. Ez a halál szaga. Valami van a közelben. Valami, ami sötét és hatalmas. – ebben a pillanatban egy csuklyás alak körvonalai rajzolódtak ki előttük.

            Hasonlított egy emberre, de vékonyabb volt és 8 láb magas. (megj.: 8 láb = 2,4-2,5 méter) Az alak emberfeletti sebességgel közeledett hőseink felé, bár a lábai nem látszottak mozogni. Felemelte az szinte felismerhetetlenségig torzult kezét - amin vörösen izzott a pentagramma -, amiből fehér villámok csaptak elő. Hőseink elugrottak a támadás elől és egy-egy vaskosabb fa mögé vetették magukat.

            Hiro ordításától visszhangzott az erdő. Nem tudott időben kitérni és a varázslat eltalálta a bal alkarját. Le kell foglalnod néhány másodpercre! Hallotta Hisson hangját a fejében. Tudta, hogy a fejében szól, mivel minden erejéből ordított és így nem hallhatta. Tudom, hogy fáj, de ez az egyetlen lehetőségünk. Ha nem teszed meg mindketten meghalunk! Hallotta újra a hangot. Hiro nem is gondolkodott és kiugrott fedezéke mögül. Minden erejéből futott. Ellenfele újabb villámokat lőtt felé, de ezek nem találtak be.

• Most! – hallotta távolról Hisson hangját. Néhány másodperc alatt az egész erdő sűrű füstbe borult. Oldalról valaki elkapta Hiro jobbját. – Fuss! El kell tűnnünk innen! – utasította Hisson fiatal barátját.