016 - Lino Natsumi
Eközben a többiek társaságában Raul azon törte a fejét, hogyan tehetné meg Erisz kérését azokkal, kik az életét mentették meg. Bár kalózok között nem sokat jelent a tisztesség, ő más volt. Nem akart árulóvá válni. Inkább elűzte ezeket a gondolatokat és ekkor döbbent rá, hogy Hiro már túl régóta van távol, ennyi idő alatt rég visszaérhetett volna. Úgy döntött, felveti társainak a lehetőséget, miszerint Hiro után kéne menniük.
Colanion másik részén Erisz egy lerombolt városhoz ért, ahol már csak páran maradtak és az elszenesedett romok között próbálták épen maradt értékeiket felkutatni. Ez már a hatodik balsorsú település volt. Nem ellenfele művelte, mert sehol sem voltak meteor ütötte kráterek és a támadás után maradtak túlélők is. Odalépett az egyik asszonyhoz, hogy megkérdezze, mi történt.
- Senki sem értette. Az átkozott sereg a semmiből jelent meg, minden előjel nélkül. Ez a város valaha egy nagy kereskedelmi út mentén feküdt, és a forgalom mindig nagy volt, mégsem látta senki az érkező hadakat. Nagyon furcsa. Amit tettek, azt nem hiszem, hogy magyaráznom kell, a látvány önmagáért beszél.
- Minden jel arra utal, hogy az északiak megtalálták az ősi Nüx romjai között a teleportációhoz szükséges alkimista kört, amit vérrel festették hatalmas kőtáblákra. Az a város az efféle kísérletek miatt pusztult el sok száz éve, és ha képzett alkimisták sem tudták biztonságosan használni, akkor rettentő veszélyes lehet. No és nem tudni mi mindenre képes még az a mágikus kőtábla.